Hálásan köszönjük, kedves Európai Unió: európai közpénzből cáfoljátok meg a magyar mindenszaristákat!

Néha az élet szolgál igazán érdekes pillanatokkal. Az egyik ilyen pillanat az, amikor az EU közpénzből bőszen reklámoz egy új felületet, ahol pofonegyszerűen meg lehet nézni,

Sőt – de ne szaladjunk ennyire előre.

Az Eurostat, azaz az EU statisztikai hivatala az Európai Bizottság egyik alosztálya. Fő feladata, hogy statisztikai információkat szolgáltasson az EU intézményeinek, s nem mellesleg elősegítse a statisztikai módszerek harmonizációját az uniós tagállamok, a tagjelölt országok, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Térségbe (EFTA) tartozó négy állam (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) között.

Ez az Eurostat kedden publikálta az Európai Statisztikai Monitort, amelyen a kíváncsi szemek megnézhetik, milyen is az élet az EU-ban – bármelyik tagállamban, plusz a 27 tagállam átlagában, illetve az eurózónában – 29 szempont alapján. Ha pedig valaki ezt jól megnézi, feltűnhet neki pár érdekesség:

Először a GDP-változás kerül szemünk elé, negyedéves bontásban, amiből minden látszik, csak a lényeg nem. Viszont kis számolással látható, hogy a vizsgált időintervallumban (2022 első negyedévétől 2025 első negyedévéig) összesítve a GDP-növekedésünk lekörözte az észtekét, luxemburgiakét, finnekét, ahogy a németekét és az osztrákokét is.

Hasonló számok láthatók a többi indikátor esetében is. Magyarországon például az üvegházhatású gázok egy főre vetített kibocsátása tendenciózusan az EU27 átlaga alatt van – jóval –, ahogy a munkanélküliségi ráta is harmadával kevesebb itthon, mint az EU27 átlagában.

Az ipari termelési index a vizsgált periódusban hazánkban és az EU27 átlagában is csökkent (-2,4 százalék az EU27, -6,9 százalék a magyar adat), ám még így is jobbak voltunk, mint a luxemburgi (-8,6 százalék) vagy a német csökkenés (-9 százalék).

Persze nem fenékig tejfel a magyar lét sem. A lakásindexben például 2024 utolsó negyedévében a 2015-ös árak 155 százalékát kellett fizetni az EU27 átlagában, míg Magyarországon 313 százalékát; a legutolsó inflációs adat is nagyobb itthon, mint az EU27 átlaga (4,2 százalék 2,4 százalékkal szemben 2025 áprilisában).

A GDP-arányos kormányzati hitelfelvétel hazánkban jobban kileng negyedéves bontásban, mint az uniós átlag, viszont az jól látszik, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány 7,5 százalékponttal alacsonyabb itthon, mint az átlag. Öt százalékponttal magasabb a hazai foglalkoztatottság is, mint az EU-s átlag, ahogy – szerencsére – a hazai fiatalok kisebb arányban tartoznak azok közé, akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak.

Szóval ha legközelebb valaki egy kommentmezőben hangot ad azon – visszhangokon – hangoztatott érzésének, hogy itt minden rosszabb, mint „odakint”, érdemes lehet rápillantani erre a statisztikai játszótérre. Nem mintha nem volna mit rendbe tenni idehaza, de a kép sokkal árnyaltabb, mint azt egyes politikusok megnyilvánulásaiban vagy újságok címlapjain megtekinthetjük. Néha bizony az is kiderülhet, hogy a magyar valóság nemhogy nem szégyenteljes az uniós átlaghoz képest, de még jobb is annál. Az pedig külön öröm, hogy ezt az EU bőszen, közpénzből reklámozza.  

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP